Seres Hajnalka
Bujkálás
Mint ahogy az édes napsugár
A felhők mögött bujkál s lustikál
Úgy én is azt teszem,
Csak a jó puha és meleg takaró mögött...
Szemem is behunyom,
Hogy semmit se lássak a rám váró mai napból.
Mert jól tudom,
Hogy egy újabb szomorú nap vár rám...
Jól tudom, hogy az élet nem egyszerű.
Újabb és újabb dolgok történnek,
Újabb akadályokat gördít a sors az ember útjába.
Az ember tehetetlennek érzi néha magát...
De a kitartás meghozza gyümölcsét.
Még ha most úgy érzem is,
Hogy akik a barátaim voltak
Elhagytak és néma fogadalmat tettek...
A mosolyt és segítséget is elutasítják
Pedig én csak jót akarok s szeretnék
De mindhiába és ezért inkább
Feladom és behunyom szemem...
Nagyon fáj legbelül, de mindhiába
Összetört s szomorú lett szívem
Várom, hogy majd a Nap kisüssön
És talán vele ébred szívem...